Ne kukoricázzunk a klímaváltozással!

A klímaváltozás fogja ezt tenni helyettünk az Alföld délkeleti területein

A kukorica globális szinten, így Magyarországon is az egyik legfontosabb gabona. Bár ez az eredetileg Közép-Amerikából származó fűféle aránylag toleráns a nyári szárazsággal és a magas hőmérsékleti értékekkel szemben, hozama természetesen nem független ezen tényezőktől. Várható, hogy ahogy átrendeződik a növekvő hőmérséklet és az éves csapadékhullás szezonális eloszlása, úgy mutatkozik meg ennek hatása a kukoricahozamok változásában is.

Huzsvai László és szerzőtársai (2020) közleményükben [1] az elmúlt 50 év klimatikus trendjeinek hatását vizsgálták a kukorica hozam alakulására Magyarországon. Megállapították, hogy a szocialista korszakban (1970-es és 1980-as évek) a nagyüzemi gazdálkodás – kis ingadozásokkal - biztosította a kukorica hozamának folyamatos növekedését, amit a növekedés lassulása követetett az 1989 után végrehajtott földreform és a komplex társadalmi-gazdasági változások következményei miatt. A klimatikus tényezőknek a kukorica hozamára gyakorolt hatását az 1970-1989 közötti időszakban még felülírták a nagyüzemi mezőgazdasági érára jellemző agrotechnológiai fejlődés eredményei, úgy, mint a gépesítés, a csávázás, a műtrágyázás, az intenzív növényvédőszer-használat). A rendszerváltást követően azonban már erős összefüggések mutatkoztak a kukorica éves hozama és a kukorica fejlődése szempontjából releváns időszak során elszenvedett hőstressz (a 30°C feletti hőmérsékletek kumulált gyakorisága), a késői fejlődési periódust érintő (magas) hőmérsékleti és (alacsony) csapadékmennyiség értékek között. Az elmúlt 30 év meteorológiai változói és a kukoricahozam közötti összefüggés az ország délnyugati megyéiben mutatkozott a legerősebbnek. A vizsgált változók közül a hőstressz jelentette a legerősebb tényezőt, mivel egy hőfoknap egységnyi növekedés hektáronként 23 kg hozamesést eredményezett. A technológiai trendeket figyelembe véve és a hőstressz valamint a kukorica hektáronkénti hozama között talált összefüggést felhasználva azt találták, hogy a kukorica terméshozamának változása területenként eltérő előjelű változást fog mutatni a 21. század közepén. Eredményeik szerint miközben az ország nyugati, keleti és délnyugati részén a terméshozam enyhe emelkedése (2.4-2.7 kg/ha) várható, a növekvő hőstressz a terméshozam csökkenését (-0.9 kg/ha) okozhatja a délkeleti megyékben. A szerzők kiemelték, hogy értékelhető mezőgazdasági előrejelzések csak a technológiai trendek figyelembevételévek készíthetők a jövőre nézve.

 

Dr. Trájer Attila János 

 

Referencia

[1]: Huzsvai, L., Zsembeli, J., Kovács, E., & Juhász, C. (2020). Can Technological Development Compensate for the Unfavorable Impacts of Climate Change? Conclusions from 50 Years of Maize (Zea mays L.) Production in Hungary. Atmosphere, 11, 1350.