Ön aggódik az éghajlatváltozás miatt? Hogyan kezeli a feszültségeket?

A hírlevél előző számában már röviden bemutattuk   az „Éghajlatváltozás és egészség” program keretében 2021-ben készített kérdőíves felvételben a „Mit tesz az aggodalmai csökkentése érdekében?” kérdésre kapott válaszokat. Most pedig azt mutatjuk be, hogy az ország lakossága „A lelki egyensúly tudatos megőrzésével”, „A természet és a sport segítségével”, „Az egészségi állapot megőrzésével”, „Az aggodalmakat növelő híradások kerülésével” és „Nyugatók segítségével” törekszik az aggodalmai csökkentésére és a nyugalmának megőrzésére.

 

Korábbi írásunkban bemutattuk az aggodalmakra vonatkozó kérdésekre - a „Nagyon aggódom” és az „Aggódom” válaszok összesített %-át és ezen adatok alapján kaptuk meg az egyes okok miatt aggódók százalékos megoszlását csökkenő sorrendben: az energiaárak emelkedése (51,1%), a klímaváltozás (47,1 %), a gazdasági helyzet (46,1 %), a saját egészsége (41,3 %), az ökológiai válság (39,4 %) és végül a saját jövője (38,1 %).  

Ezekből a válaszokból arra következtethetünk, hogy az elmúlt év végén Magyarországon a felnőtt lakosság több, mint fele aggódik egy vagy több lehetséges kockázat miatt. A felsorolt kockázatok már több éve ismertek, ezért feltételezhetjük, hogy a megkérdezett 1000 ember családjával, barátaival és ismerőseivel többször beszélt arról, mit lehet tenni az esetleg bekövetkező rendkívüli helyzetekben, továbbá, hogyan lehet megőrizni nyugalmukat. Valószínű, hogy a legtöbb embernek több különböző válasza is van erre a kérdésre. Egy kérdőív kitöltése közben azonban nincs idő ezeknek a felsorolására, így feltételezhetően azokat a gondolataikat mondták el, amelyek erről először az eszükbe jutott vagy amelyeket a legfontosabbnak tartottak. A kérdésre kapott válaszokat a következő csoportokba soroltuk: 1.) Aktív cselekvő válaszok, 2.) A családi kapcsolatok megerősítése, 3.) Egészségvédelem, 4.) A környezet védelme, 5.) Tájékozódás, 6.) Pozitív szemlélet erősítése, 7.) Bizalom a politikai megoldásban, 8.) Bizalom az égiek segítségében, 9.) A nyugalom megőrzése, 10.) Kibeszélés, 11.) Az aggodalmak tudatos csökkentése, 12.) Figyelemelterelés, 13.) Saját gondolataiba merülés, 14.) Beletörődés és 15.) Tehetetlenség érzése.

A legtöbb különböző válasz „A nyugalom megőrzése” csoportba került.  Ezek a válaszok a.)  A lelki egyensúly tudatos megőrzésével, b.) A természet és a sport segítségével, c.) Az egészségi állapot megőrzésével, d.) Az aggodalmakat növelő híradások kerülésével, e.) Nyugatók segítségével alcsoportokba sorolhatók. (A kérésekre adott válaszokat változtatás nélkül vettük át a kérdőívekből.)

a.) A lelki egyensúly tudatos megőrzésével

Pozitív gondolkodás.

Relaxálok.

Jógázom minden nap! Így találom meg az egyensúlyt!

 

b.) A természet és a sport segítségével

A természetben nyugtatom meg magam.

Amint tehetem, kikapcsolódom, sportolok. Ezek mindig elvonják a figyelmemet a stressztől. Túl stresszes az életem. Elmegyünk biciklizni a családdal, vagy elmegyek a konditerembe, vagy úszni.

Sétálok, biciklizek, kiszellőztetem a fejem.

 

c.)Az egészségi állapot megőrzésével 

A saját egészségem megőrzése miatt sok gyümölcsöt és plusz vitaminokat fogyasztok.

 

d.) Az aggodalmakat növelő híradások kerülésével

Nem nézem az embereket ijesztgető híradókat

Nem nézek TV-t, mert az csak az emberek ijesztgetésről szól.

Nem olvas semmilyen kormánymédiát, nem néz híradást a televízióban és kerüli az össze olyan hírportált, ami csak a pánikkeltésre szolgál.

 

e.) Nyugatók segítségével

Nyugtató teát iszok, és nem nézem a híradót.

Xanax-ot szedek.

       

A bemutatott módszerek többsége olyan, amelyet pszichológusok is ajánlanak az, öko-gyász, a klímadepresszió és más ezekhez hasonló az egészségünket és a jövőnket veszélytető és „rajtunk kívülálló” okok miatt kialakuló kockázatok csökkentése érdekében. (Erről a hírlevél korábbi számaiban több írás is megjelent már.) Ezekből a válaszokból azonban az is látható, hogy vannak olyan emberek, akik lehet, hogy a többi felsorolt módszer egy részét is alkalmazva, de nyugatók segítséggel is csökkentik az aggodalmaikat és ezt mondták el. A kutatás egy későbbi szakaszában vizsgáljuk majd meg, hogy a különböző alcsoportokba hány ember tartozik, és azt is, hogy a különböző módszereket alkalmazó emberek között milyen társadalmi különbségek mutathatók ki. 

A várható, esetleg szélsőséges változásokra való felkészülésnek az egyik fontos része, hogy az ország lakossága megőrizze, vagy meg inkább növelje a testi és lelki egészségét és így képes legyen a sikeres alkalmazkodásra, az a megfelelő válaszok kidolgozására és azok megvalósítására. Ezért is tartjuk fontosnak ennek a kérdésnek a minél alaposabb vizsgálatát.

 

 

Antal Z. László