Készülj! 170 javaslatot fogalmazott meg egészségügyi intézményeknek a WHO a klímaváltozás kezelésére

Az egészségügyi ellátórendszer nemcsak gyógyít, de jelentősen növeli a légkörben az üvegház hatású gázok mennyiségét és működése során más környezeti elemekre (levegő, víz, talaj stb.) is negatív hatást gyakorolhat. Az Éghajlatváltozás és egészség jelentés Kézikönyvében javaslatokat fogalmaz meg az egészségügyi intézmények számára, hogyan alakítsák környezetüket, hogy ellenálljanak az éghajlatváltozás kihívásainak és egyben környezeti szempontból is fenntarható módon működjenek. A javaslatok jelentős része a sok esetben hasonló jelleggel működő, helyenként átfedést mutató szociális szolgáltatások, intézmények esetében is alkalmazhatóak. 

A gyakorlatban is jól alkalmazható, részletes javaslatokat foglamazott meg a WHO 2020. október 13-án közreadott ajánlásában [1].

Hogyan lehet elérni ezt a célt?

• Meg kell erősíteni az egészségügyi intézmények alkalmazkodó képességét, hogy képesek legyenek megvédeni és fejleszteni az ellátandó lakosság egészségét a bizonytalan és változó éghajlati körülmények között.
• Segíteni kell az egészségügyi intézményeket, hogy környezeti szempontból fenntarthatóvá váljanak, és képesek legyenek magas szintű ellátást és elérhető szolgáltatásokat biztosítani.
• Csökkenteni kell a fenntartási költségeket.

A magyarra fordított javaslatok segítik az intézmények felkészítését, és a klímáváltozással szembeni ellenállóképesség felmérését, értékelését egy ellenőrző listája alapján.

Mit kell tenni?

• Fel kell készíteni az egészségügyi szakembereket és intézményeket, hogy:
  • megértsék a klímaváltozás egészségkockázatait és hatékonyan tudjanak reagálni azokra,        
  • megerősítsék a klímaváltozással kapcsolatos betegségek surveillance rendszerét,
  • képesek legyenek monitorozni, előre látni, kezelni a klímaváltozással kapcsolatos egészségkockázatokat és képesek legyenek az ezekhez való alkalmazkodásra is.
• Segíteni kell az egészségügyi személyzetet abban, hogy együtt tudjon működni az egészség szempontjából meghatározó szektorokkal.
• Segíteni kell azokat az akciókat, amelyek biztosítják az egészségügyi ellátó rendszer hatékonyságát és az egészségi állapot javítását, az egyenlőtlenségek és a sérülékenységek csökkentését.

A Kézikönyv táblázatos formában foglalja össze a klímaváltozással szembeni ellenálló képesség növelésével, illetve a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos ajánlásokat, amelyek az egészségügyi intézmények négy fő területét érintik.

• Megfelelő számú, képzett szakember biztosítása, akik tudják kezelni a környezeti kihívásokat, megfelelő munkakörülmények kialakítása, fontos a figyelem felkeltése, a szakterületek oktatása, a tréningek kidolgozása.
• Helyesen kell kezelni az ivóvizet, a szennyvizet, higiénés szempontból megfelelő környezetet kell biztosítani, az előírásoknak megfelelően kell kezelni az egészségügyi hulladékokat.
• Fenntartható energiaszolgáltatást kell biztosítani, javasolt a jól szervezett decentralizált, megújuló energián alapuló ellátás.
• Az infrastruktúra, a technológiák, a termékek és a folyamatok kialakítása során elsődleges szempont a hatékony működés biztosítása. A szolgáltatások közé kell érteni a mostanában egyre jobban kiépülő digitális egészségügyet támogató rendszereket is.

A több mint 170 javaslat lefedi az egészségügyi szolgáltatások, intézmények fejlesztési folyamatának WHO által javasolt lépéseit (fejlesztési management felállítása, alapállapot felmérés, rövid és hosszú távú beavatkozások prioritásainak kidolgozása, részletes fejlesztési terv készítése, monitorozás és értékelés). Figyelembe vételük elősegítheti a fejlesztések sikeres lebonyolítását.      

 

https://tk.hu/uploads/files/2020/eghajlatvaltozas_egeeszseg_jelentes.pdf

https://tk.hu/uploads/files/2020/eghajlatvalt_egeszseg_kezikonyv.pdf

[1] WHO guidance for climate resilient and environmentally sustainable health care facilities. https://www.who.int/publications/i/item/climate-resilient-and-environmentally-sustainable-health-care-facilities

 

Bobvos János