Felelősségünk a klímváltozásban

Vissza

A 2021. novemberében végzett közvélemény-kutatásunk[1] eredményei alapján a klímaváltozást jelentős problémának érzékeljük, de csak kis mértékben aggódunk miatta. Annak ellenére alakulnak így a vélemények, hogy a lakosság közepesnél valamivel nagyobb valószínűséget kapcsol ahhoz az eseményhez, hogy a környezeti állapot miatt súlyos természeti katasztrófák következhetnek be. Bizakodásra ad okot, hogy a klímaváltozással kapcsolatos felelősség érzés fokozatosan növekszik a magyar társadalomban. (1. ábra)

  1. ábra    Saját felelősség mértéke a klímaváltozás csökkentése érdekében (11 fokú skála átlaga)

Forrás: Saját számítás az ESS Round 8 és a 2021- novemberi adatfelvételünk alapján

 

A vizsgálatunk eredménye szerint Magyarországon a klímaváltozást jelentős mértékű problémának tekintik (tizenegy fokú skálán 7,35). Az Eurobarometer 2021 tavaszán mért értékeléséhez (8,03) képest ez némi csökkenést mutat.[2] Abban a vizsgálatban a magyar eredmények kis mértékben meghaladták az európai átlagot (7,93). Európában a probléma jelentőségét különösen a fiatal korcsoport (15-24 évesek); az egyetemisták, a magas iskolai végzettségűek, valamint a felső középosztály és a felső osztály tagjai érzékelték. Az általunk végzett vizsgálat során az átlagnál jelentősen magasabb értékeket a felső középosztály és a felső osztály tagjainál észleltünk.

Ezzel együtt a klímaváltozás csökkentésével kapcsolatos felelősségérzet jóval alacsonyabb (6,47), de a közepesnél magasabb értéket mutat. (1. ábra) A személyes felelősség mértéke korábban európai szinten is alacsonyabb értéket mutatott, az European Social Survey adatfelvétel 8. hullámának adatai alapján (5,57). Ehhez képest is a magyar eredmény még alacsonyabb értéket mutatott (4,29) 2017-ben. Egy 2019-es hazai vizsgálatban már 6,36-ra növekedett ez a mutató, ami közelíti a mostani eredményt, vagyis a klímaváltozással kapcsolatos felelősség érzés fokozatosan növekszik a magyar társadalomban. Ennél az eredménynél is kimutatható volt a felső középosztály és a felső osztály tagjainak, valamint a legmagasabb jövedelműeknek az átlag feletti érzékenysége. A személyes felelősségvállalás jóval kevésbé jellemezte a 300.000 forintnál alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket, az alsó osztályba tartozókat és a községekben élőket.

A lakosság közepesnél (6-os érték) valamivel nagyobb valószínűséget (6,69) gondol ahhoz az eseményhez, hogy a környezeti állapot miatt súlyos természeti katasztrófák következhetnek be. Csak nagyon kevesen vannak, akik szerint ez biztosan nem következik be (2,7%), viszont a válaszadók 11 százaléka szerint ez biztosan be fog következni.

A környezeti állapot javulásának a közepesnél kisebb valószínűséget tulajdonítottak (4,06). Itt jóval magasabb azok aránya, akik szerint ez biztosan nem fog bekövetkezni (17,9%) és csak elenyészően (1,7%) gondolják ezt biztosan bekövetkezőnek.

A magyar társadalom tagjai a vírus helyzet mellett a leginkább a munkahelyükkel kapcsolatos kérdésekben fejeztek ki abszolút értékben is (a hármas értéknél magasabb) aggodalmat. (1. táblázat) A munkanélkülivé válás lehetősége és a munkavégzéssel kapcsolatos problémák kapták a legsúlyosabb megítélést, bár itt a nagyon aggódók aránya a legkisebb volt. A vírus helyzet súlyosságát mutatja, hogy az aggódás magas mértéke mellett a nagyon aggódók aránya kiemelkedően magas volt

  1. táblázat          Az aggodalom mértéke különböző kérdésekben

​

Forrás: Saját számítás a 2021- novemberi adatfelvételünk alapján

A klímaváltozás és az ökológiai válság miatti aggodalom mértéke a közepesnél kisebb és nincs jelentős különbség a két érték között. A nagyon aggódók arányát tekintve sem ugrik ki az ezeket a kérdéseket súlyosnak ítélők aránya. A nagyon aggódók aránya a vírushelyzet mellett az energiaárak emelkedése és a gyermekek jövőjének megítélése esetében volt a legmagasabb.

A klímaváltozás és az ökológiai válság miatt is átlagot meghaladó mértékben éreztek aggodalmat az alsó osztályba tartozók; valamint azok, akik egyértelműen kijelentették, hogy nem vallásosak, illetve akik az egyházuk tanítását követve gyakorolják hitüket. Az átlagosnál jóval kisebb mértékben aggódtak a felső-, valamint a felső középosztály tagjai és a maguk módján vallásosak. A vírus miatti aggodalom az átlagosnál magasabb volt a 60 évesnél idősebbek, legalacsonyabb jövedelműek, de a középosztályba tartozók között is.

 

Ferencz Zoltán

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

[1] Az adatfelvételi munkákat a Závecz Research Kft végezte. A kutatásban kétlépcsős, arányosan rétegzett, véletlenszerűen kiválasztott 1000 személyt tartalmazó valószínűségi mintával dolgoztunk. A mintába kerülő személyek összetételi aránya a legfontosabb társadalmi-demográfiai mutatók szerint (nemek, életkori csoportok, iskolai végzettség, lakóhelytípus) megfelelt a teljes felnőtt népesség összetételének. A felmérés 2021. november 30-december 9. között történt.

[2] https://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/2273